Előbb a mezítelen térdek,
a mezítelen combközép,
amit szabadon hagy a szoknya,
a mezítelen nyak, a mezítelen vállak,
Még nem tudom, írni vagy ölni volna jobb,
a ballal szavakat törni míg a másikban kés ragyog.
Lehet, az ég kékjébe kéne' mártanom a tollat,
és karcolni hófehér habokon táncoló hajókat.
Netán minden délután elvágni az alkony torkát,
és a szélre bízni, vajon bont-e megalvadt vitorlát,
hogy est bukdácsoljon az útszéli jegenyék poros ujjain.
szeretem azokat a perceket,
amikor hiányod
testem csendjét felborzolja
Türelmed idegszálaimra
felfűzött gyöngysor, csendszólam
lelket nyugtató hálaima.
Hajnalt hozó harangszó vagy,
mikor vársz rám s ajtót nyitok.
(A vers értelmezéséhez - hasonlóságok és különbségek ügyében - célszerű utánanézni a katolikus Credo szövegének.)
Szótlan lesben kondorkeselyű
fölötte billegő szarkaláb,
csőrében tartva fényes, kelendő
kincs a napsugár.
a skorpió hava volt a születésé
betört a hó meg északról a szél
a csodaszarvas béleli párjának a fészket
bak havára akkor
amikor a gímszarvas felfut az égre
jávorszarvas lesz belőle
a mohácsi vész után sok száz évvel
nagygyűlést tartottak egy híres épület előtt
egy rendzavaró beordított:
Orwell tévedett
most van 1984
I.
Ott pulzál
Párhuzamos síkok, helyszínek.
Történések egy időben:
lényegük szerint fölötted
zajlók, és intimitástól megemeltek.