• копирайтинг
  • копирайтер
  • SEO копирайтинг, сео копирайтинг
  • рерайтинг
  • контент для сайта
  • наполнение сайта
  • написание статей, статьи на заказ
  • рекламная кампания
  • обслуживание сайтов
  • биржа статей
  • пресс-релизы
  • копирайт, копирайтеры
  • Tisza

    |
    Pekka képe


    kavicsból terített partot © - Copyright Pekka

    Hegyekből indult, s a kezdet:
    Csermely, mit ringattak a fák.
    Ki a rétre - futni kezdett,
    Hol átlépte fakó nyomát,
    Odébb állt, majd eltipor’
    Fordult, a pusztának tartott,
    Ráterült a földre, mikor
    Néztem, hogy vizével alkot.

    Kis érből nagy folyammá lett,
    Által futva völgyön pont ott,
    Hol magának utat vésett,
    Sziklákról mindent lebontott.
    Lágy kezével, mit felépít,
    Szűrt fénybe rejtett fotódon
    Kanyarulata elszédít;
    Minden új és mégis ódon.

    Lombjára büszke ligetből
    Levélajkak egyre zúgtak,
    Egy holtágban pár fa kidől,
    Múltjukról sosem hazudtak.
    Míg cseppekké vált a pára,
    S hordaléka vele tartott,
    A folyó part bársonyára
    Kavicsból terített partot.

    Vízére hullt csillagait
    Elsiratta fázón az ég,
    Fodraival csókot hajít;
    S felnyitotta a Nap szemét.
    Ömlött tova, hatalmas volt
    Hordta terhét, mit egykoron
    Bús, szürke sziklákból morzsolt
    Ősi erővel vad módon.

    Ha néha egy vihar kaszál,
    Testén erdő-zöld lomb van.
    Néhol barnán úszott a sár,
    Sok ág pihent nyugalomban
    Partjain a bölcs folyónak,
    S fű haja játszott a széllel
    Nagy puha fák dalolásznak,
    Másutt vágtat, ömlik széjjel.

    Nyár vége volt, tüzet rakott
    Utószor az égi mester,
    Túlnan szűrt valami hangot,
    Hozzá szelídült még egyszer.
    Kis társaság ült ki mellé,
    Míg távol zenélt a lant,
    Kis fodrait sírta belé,
    Lerakta terhét, s elillant.

    Gátjait száz lomha ökle
    Verte, hogy ciánjából szőtt
    Tébolyát élje örökre…
    Lassan folyjon maga előtt.
    Tükrébe bámult sötét hant
    Futott őrülten a széllel,
    Leolvadt az égből suhant
    Kékje – s fodra habzott kéjjel.

    Hol tenyésznek a bogáncsok
    Kanyargósan tétovázik,
    Mára végleg megbocsájtott,
    Szőke és újra virágzik!
    Sűrű terében az árnak
    Egy zöld küllő hangja csattant,
    Tiszán pihentek az árnyak,
    Este volt, örömtől csillant.

    Néztem, hogy vizével alkot,
    Minden új és mégis ódon.
    Kavicsból terített partot,
    Ősi erővel vad módon.
    Másutt vágtat, ömlik széjjel;
    Lerakta terhét, s elillant
    Kékje – s fodra habzott kéjjel,
    Este volt, örömtől csillant.

    © - Copyright Pekka

  • копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные статьи
  • слоган
  • нейминг
  • сео копирайтинг, SEO копирайтинг