Te édes, Te kipattant láng
Ó mily törékeny vagy
pillekönnyű
VERS
évszázadok súlya
se fog rajtad
nem csorbul éled
míves lágy formád
nekünk szól zeng ma is
érccé vált ajkad
szavad hited formál
mert örökké élsz
Te édes Te kipattant láng
fénycsóvád ölel éget
mint vetetlen ágy
őrült nász után
mert vágyad heves
szomjad mérhetetlen
bennünk ragyogsz fel
minden ölelésben
S látod
ki vénen kőbe véste
csókért szomjas tested
megszűntek kínjai
mint akit csupán
szerelem éltet
s fennmaradt neve
csillaggyújtó dalban
-apáról fiúra szállt-
hiába támadják
űzik feledésbe
önzőn bután
fegyverbe töltött
kicsinyes közhelyek
megkésett intrikák
te
törékeny
pillekönnyű maradtál
Isten fénylő homlokán
hogy mélybe taszítsd őket
S hogy rólad szólnak
irigykedve ma is a halandók
az tesz
halhatatlanná
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges