(Reményik Sándor Ne ítélj című versének ihletésére)
néha azért bosszankodom
későn érkeztem meglehet
az a legnagyobb baj velem
máskor meg arra gondolok
talán jobb lenne most
ha idáig el sem érek
vagy hajtottam volna túl
legalább azon a nyavalyás
útkereszteződésen
de megállított valami
különös érzés akkor ott
hiába mondtad igazad
hittem csak minden másodikat
s élénken vitatkoztam
ama filozófiai
felvetésen hogy az ember
valójában rossznak születik
már tudom azóta igaz volt
minden szó s mi több igaz ma is
bárha próbálsz hazudni
nüansznyi részletek változtak
csupán a lényeg maradt
ugyanúgy
együtt
igen
mindenre
ámen és igen