szögesdrót bástyáid mögött
kuporogsz
csak szemed lángol vadul
minden vágyad
hogy hamuvá égess
hiába minden szó
testbeszédet pusztít
vak hited
és már hiába szeretlek
kevés
akár a gyermeket
kinek lefogják két kezét
hogy önmagát ne
marja tovább
szelídítelek
mindhiába
ölni vágysz
torkomnak ugranál
ha lenne merszed
nincs
sem gyógyulás
sem megváltás
az őrület
mindjobban elragad
azt kívánom
bár mállana el börtönöd
s lenne tiéd a döntés
hogy maradj
vagy menekülj