Most űzd ezernyi átkunk,
lelkünk ne törje szét,
hisz
démon takarja arcunk,
látod hideg szemét.
Ajkunk jegén a dallam,
mint penge, húsba vág,
tőrt
szívünkbe fúrva halkan,
megtört hitünkbe rág.
Gyújts fényt, sötét az éjjel,
reszketve ég a láng,
most
szív kell, szavalva széjjel,
Isten figyel miránk.
Sodró szaván a Sátán
csábít, magába zár,
már
mozdult a szárnya hátán:
átfog, pokolba száll.
Most fogd kezünk, ne hagyj el,
éleszd letűnt imánk,
mert
bűnünk emésztve fal fel,
megtör, legyőz hibánk.
Gyújts fényt, sötét az éjjel,
reszketve ég a láng,
most
szív kell, szavalva széjjel,
Isten figyel miránk.