A vers meghallgatásához kattints ide!
érzed
zsugorodik már az idő
ujjaink között
kúszik sisteregve
iszap-nyelve
hordalékán keseregve
lefoszlanak rólunk
a kukkoló istenek
dorbézoló kelyhek
eldőltek
mind szivárog
nektár csókok párolognak
összekarol
a tarisznyált lét
félt
higgy neki
szereti
hamuba fészkeli
pogácsa illatát
kászuban érleli
gyanta mámorát
kérgek között
csordogál
az élet
a tiéd s az enyém
minden cseppje
kéj tépte
imazászló
lángol
mint jelzőtűz
s arcomra égeti
orgiák tivornyavásznát
vad kéj-daróc
álomtépő
mélabú
kanóc
kócos csepű
rozsdás orsó pereg
megfeszül
lelkem sárkányt ereget
egyre ajzottabb
szél markolta keretem
létem
szárnyára emelem