repedések
apróvirágos tálra
parizert szeletelt,
majd paradicsomot.
hogy szemmel tudja tartani,
leült. evett. az anyja is.
(aki már főzni sem tudott,
nem mosott
és nem járt boltba sem)
a háta fájt,
mire eresztékeibe
illesztve állt az
anyja háza újra.
(őt magát
nem tudta
visszarántani
a rétesnyújtó-
kalácskelesztő
régibe)
összecsomósodott
izmokat gondolt
a fájás mögé.
(pedig csak
buborék indult el
kínlódva az ér falán)
nem búcsúzik.
előbb hideg a fiú homloka.
az anyja néz.
most árkokat nevel.
(a kapun túl a kert
alzheimerkórosan
felejti kardvirágait)
- speranza alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges