Pillantás a hídra
Illetlenül ne feszegesd. Rendhagyó
helyzetekben udvariatlan minden
kérdés. Kötözni való, aki nem érti:
nincs olyan állapot, amelyben ne lenne
valami szabálytalan. Dermesztő ez
az együttérzés; magamban járnék
eltörni a kútra, ha megengeded.
Azt sem állhatom, hogy szünet nélkül
figyelsz. Kezemben kulcs, és biztosan
elfordítom. Bátran úgy veheted, hogy
már megoldottam, betömtem egy lyukat
a teremtésen. Láthatod, részekből
alkotok egészet. Csak álmodozol
a harmóniáról, szerkezetekért
rajongó dekonstruktőr. Végsőkig
feszíted a húrt, emeled a tétet.
Feszélyez, ahogy olykor irigyellek.
Ez a nap sem vert hidat partjaink
közt, legkevésbé itt, ezen a síkon.
Tudom a tengerhez a legrövidebb
utat, ideje hát készülődni lágy
hullámokra. Egyedül vágok útnak,
de fölösleges lenne búcsúzkodni.
Megengedem, hogy távolról kísérj.
_________________
2011. 02. 15
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges