Optimizmus
saját fotó
Csepergős nappalok alá nem állnék,
s mert ilyen vagyok, szavam sem lehet!
Reggel friss tej vár, újság meg kávé,
köszöntenek, ha sétálni megyek.
Bővében nincs a pénz, hová sietnék,
ha hagyom, időm semmivel telik.
Üljek, merengjek, régen, hogy mi volt,
s nosztalgiázzak másnap reggelig?
Van, kit az évek erre kárhoztatnak,
alig-létükben partner nem leszek.
Izgalom csábít, indulat hevít,
ha másért nem, a tettekért teszek!
2007-05-18.
- koosán ildikó alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges