Se múzsám, se hitem,
holnapom odvában
perceg a szú.
Jó lenne egyszer
úgy ébredni,
hogy elmulasztott
dolgaink pokla
csak variáns,
hogy van még síkja
térnek és időnek,
hol van íze kétkedő,
késett csókjainknak,
az se baj, ha keserű.
Azt hiszed, nem tudom
milyen nehéz
kiválogatni lényegét
volt és eljövendő
csalódások közé gyűrt
hétköznapoknak?
Önámítás malmában
őröltem én is délibábos
holtomiglan-holtodiglant.
Most duzzogva nézem,
hogy apad a patak.