Mindent felfaló
Esővel jöttél Herkules
hajnali szél hozott a tenger felől
és bennem most minden árad
felhőbe csomagolt vágy
zuhog és cseppek landolnak
a testen a repülők magasából.
Meztelen jöttél Herkules
ölelkezés hullámai
vernek visszhangot
keringenek a sötét szobában
érintések méze édesen a holdról
távolról folyik az éhező bőrre.
Néma maradtál Herkules
karokba font percek kopogták
keserű kávébab palackba hulló
hangján, hogy délig maradsz
hullámzó ágyneműk kötözték
magukhoz a gyönyör ezer illatát.
Roppant a gerincem Herkules
lilára váltó érintésnyomok a testünkön
neked a combod, nekem a hátam sajog
mert kegyetlen, mindent felfaló
ez a szerelem, lázasan hideg
izzó és jégcsapokat éltető.
Nézed a kéklő füstöt Herkules
cigarettára gyújt a 'Féltizenegy
lassul a délelőtt, kidől az ablak
csörömpöl és zúg ki a fényre
görbült mutatókon zihál az idő
távozol lassan, belőlem robban a délután.
2019-04-23
- northman alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges