elköltöztél belőlem
másnak húzod
síró hegedűszód
lelkem pázsitján
helyed kiégett üres folt
túl vad volt a nyár
visszajár az emlék
de nem mennék
többé utánad
nem várlak
búcsút intek a vágynak
és szélnek eresztem
ezt a pillenehéz pár szót
már hamvába holt
egymással kergetőző lángunk
arcom bekormozom
ruhám megtépem
egyszer volt hol nem volt
mint a mesékben