Meddő idő
Az óra körbeért,
ismét vakon bámulok
az éjszakába.
Sötét ólálkodik
vállam körül,
arcomon a semmi matat,
meddő várakozás.
…sárnehéz csenddel a lélekhatáron
- eltékozolt rebbenések
félholt hallgatásai -
Dúdolok,
míg az ablakomba
kúszó reggel
újból elvetél.
Észrevétlen húzom
meg magam
az idő mostoha ölén.
Hajamon vesztes sóhajok
fénytelen dísze,
elmaradt érintés alussza
békétlen álmát a
fakó szálak között.
Száraz virágaim
ölelve lassan
összegömbölyödöm,
lehunyom,
nincs szemem
a világra.
Sötét dobbanások,
reggel ólálkodik az
ablak körül.
Meg nem hallott
magzati dallamok…
Eltékozolt várakozás.
-meddő idő.
- Nagy Horváth Ilona alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges