Még nem temetem a nyarat...
A búcsúzást meghagyom az ősznek,
csikorgást a síró fáknak,
dércsípést a hűvös szeleknek.
Nem engedem, bármit suttog,
hogy szívembe lopakodjon.
Csak egy kis időt kérek az elmúlásig
Istenem,
még hadd élvezzem
a nyár utolsó kavalkádját,
az erdő langy leheletét,
a lombok közt fürkésző napsugarat,
az esőbe szerelmes szivárványt,
a galambok burukkolását,
hagyd meg virágaidnak a pompát, illatot,
nyújtózkodást a strand fövenyén,
szerelmeseknek a forró ölelést,
ne engedd,
hogy túl korán bukjon le a Nap
a csillaghullató éjszakákkal.
Nem, még nem temetem a nyarat,
hadd körözzenek a fecskék ereszem alatt...
2012. augusztus 30.
Saját fotó