Kifűzte a tornacipőt
Azon a teák kéj és
könnyek gőzébe
burkolt külvárosi estén
Kitárulkozó tv-k
öklendeztek fekete-fehérbe
zárt filmeket
Átgondolatlan érintések
borították lángvörösbe
az átforrósodó testeket
Úttalan bárok
lökték ki magukból
a céltalan részegeket
Elmaradt megváltások
ropogtak lassan
elhasználódó csontokon
A mindennek vége megkönnyebbülés
kifűzte a tornacipőt
vigyorogva dőlt a fotelbe
Lassú hold vágott
kráteres fényeket
gyorsuló vonatablakokba
A hang visszaverődött a téglákról
később lüktető kulcslyukakon
keresztül jutott be a hideg fülekbe
Már nem kísérlek haza
vállrándítások húzták
össze a sértődött női kabátokat
Valami megrángatta a redőnyt
a rettegő puha paplanú ágyak felett
aztán nem maradt más csak az idegtépő sercegés
2018.08.28.
- northman alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges