Lenge álmok szövik leplüket, majd finom kézzel
terítik fölébe éjüket. Hajnalban csak megérintelek,
mint fénysugarak - mik árnyéktól veszik mélyüket.
Tudom kis öröm, ha lelkedre száll a boldogság,
mit érintésem okoz, illatos álmaidhoz küldtem pár csepp
harmatot. Míg a hajnal feletted bóbiskolt én
csak remegtem ajkadon, éreztem szorításod
minden izmából villámok hasítottak belém, s csókod tüze
szívemről leolvasztott egy lecsüngő jégcsapot!