Körhinta
(Ajánlás: Minden felnőttnek, aki szívében őrzi gyermekcsodáit, s minden gyereknek, aki mesehintákon himbálózik a holdvilág szempillái mögött észrevétlen hintaréten.)
Pörgünk,forgunk megszédülve,
rálépünk a csillagrétre,
álmaink is tovaszállnak,
visszatérnek, ránk találnak.
Pörgünk egyre tűzcsóvaként,
fonódunk majd gyermekláncként,
átlépjük a messzi dombot,
megfogjuk a kis galambot
hósapkáját szűzi nyárnak,
- ifjúságát tél fiának -
Elengedjük, tovább lépünk,
völgykatlanban dobban léptünk,
de távolabb hív már a tánc,
kezünk nyújtjuk, húz a lánc
- koszorúja életünknek,
gyermekláncfű létünknek.
Majd fellegek közt pengő hanga,
bíborfejét eltakarja,
(selyemfüst a lábacskája,
pitypangpamacs orrocskája)
megfognád, hogy övé légy,
de a hinta tovább repít.
Életvirág a körhinta,
sziromerdő-felhő rajta,
s eltitkolja, letagadja
mesebimbóját az égen,
melyben Te is ültél régen.
______________________________________________________
http://www.youtube.com/watch?v=1iFByP4ehXs&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=Jq9cHL1sHj0&NR=1
Megjegyzés:
a gimnazisták szöveget tévesztettek és nem igazán sikerült a teljes dalfeldolgozást felvenni!
- Mocsár Gáborné Fehérvári Judit alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges