Jégtörő fotelben ül
A céllövöldék mögötti sárban
talán hanyatt fekve egy délelőtt
feltépett tüdővel széles mosollyal
lélegzed ki az életerőt..
Szabadra húzott plüssbilincs
a csuklómon olyan friss vagyok
hasizom verejték ilyesmi
valami villamosra is emlékszem.
Gyíkok járta forró kövek
ennyi volt ez a szerelem
Kezekből kihulló réteken
füstvirágok közé futottál
és már nem hallok mást
csak a bárányfelhők anyatejét.
Leeresztenek minden matracot
kettétörnek minden létrát
így mennek el a megvakult nappalok
kiforduló kavicsok és poros cipők
sorban kelnek útra a rémek az ágy alól.
Ökölbe szorított avaron fekszel
álmodban lépes méz
szád szélén keserű kávé
jó ez a tél de mögöttem
jégtörő fotelben ül a trópusi láz.
Az összes bár zárva tíztől
nikotin éhségtől sűrű nyál
csurog zabolátlan és rekedt torkokon
újra éledt dühös és éhes vágyak
csapják a falhoz azt az átkozott ajtót
kilenc múlt szóval az utolsókat rúgja a város.
A céllövöldék mögötti sárban
talán hanyatt fekve egy délelőtt
feltépett tüdővel széles mosollyal
lélegzed ki az életerőt.
2019. január 17.
- northman alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges