Szeretni volna jó!
Mosolyt csikarni könny helyett.
Nevetni volna jó!
Kacagni tán a bú felett.
Marokra fogni még,
A boldog, árva perceink!
Feledni azt, mi rég
Megölte halk reményeink...
Szoríts ma épp ezért,
Ne bánd, ha fáj s lilul karunk!
Te tartsd ki, mindenért,
Miért mi ketten itt vagyunk!