A naplemente aranyló ága
Lecsordult már az este válla fölött,
Mint az ég pár alkonyi sujtása.
Vágy, s szenvedély, jó héják módjára
Ülik nászukat és vetik jókedvük
Bíborfonalát az ég holdjára.
A csillagok fénye fent remegett,
Hunyorgó sok lámpása a reménynek,
Egy apró, tűnő árnyék integet.
Az este sorsára hagyva vadul
Eliramlik, pirkad, és a hajnal rőt
Ingében vöröslően feljajdul...