Hagyaték
Vízért kútra kellett menni
és nem volt színház, mozi se,
csak a szürkületbe morzsolt
mesék hű világa óvott
minket a síneken másnap.
Emlékszel? Arccal a töltés
bűzös törmelékén vártuk
kántálva: "Ijessz meg, Istenem!",
kiből lesz József Attila.
Komoly volt, ostoba játék,
mint mikor a dunna alatt
egymásba gömbölyödve
anyánk méhét képzeltük el.
Belénk tollpihék melege
lehelte az élet vágyát -
talán ezért ilyen könnyű,
súlya sincs, tétje se nagyon,
pipaccsal kottázott nyarak
jussa minden vagyonom.
- Era alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges