Ha...
…összetörted rég a Szép-et
és ma ott élsz romjain,
kurta táncot jár az élet
tested oszló csontjain,
arcon ütnek, hogyha érnek,
felhasítják burkodat,
meg se mozdul, fél a lélek,
tűrve rászórt átkokat,
elveszett már összes álmod,
és a szíved sír, zokog,
gyatra hittel félve várod,
Isten egyszer rád kopog:
akkor ébredj, kezd el újra,
tépd, szakítsd szét múltadat,
nézd, ahogy nő, egyre kúszva
lelked: égig száll… szabad,
könnyek árját űzd ki végleg
két szemedből hisz’ ragyog,
mind mi ártott, puszta méreg,
ám a szíved még dobog,
kelj fel!, Isten nem jön érted,
tudja sorsod végtelen,
és az ember megy, hal, éled,
léte még tart: küzdelem.
- P. S. Marianna alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges