Keleten tegnap is esett.
Szélbe kapaszkodtak a fellegek,
némelyik fénylett.
Aztán sötét lett.
Csillagok dőltek a Hold oldalának,
Árnyékot kerestek a fák.
Megégett a sok virág…
Ami mégis megmaradt , öntözni kell,
míg a kút ad vizet…
Ha becsukod szemed, még láthatod
a lila vízcseppeket -
Bádogcsendet a templomtornyán.
Délibábot messze…
Játszik az Isten. Nem döntötte el,
felhőit hova eressze..
Tudni akarja, könnye mennyit ér…
Ma is öntözni kellett…- vízhordó lettem .
Két kannát cipeltem… szoknyám a földig ér...
Keleten békák nevettek,
itt, nyugaton,
a dombok tövében,
gyöngyöket látok a galambokon…