Szegfűillat. Zár a bécsi vásár,
résnyire tárja titkait az éjjel.
Hűs csillámot szór szerte a széllel:
egy hópihe ajkainkra rászáll.
Nézd, hogy világít a fényfiáker -
ajtót nyit, hívogat csendes éj.
Egy roppant, vajas-mézes holdkaréjt
az égpettyes, gyűrt terítőre rászel.
S ha ezer csillag már mind jóllakott,
léptük nyomán lobbanó zsarátnok:
a homlokukra csókolt türkiz álmot
életre keltve járják a világot.
Láthatnád te is, ha lábujjhegyre állnál:
virágmintásra festik ablakod -
szenteste jön, és a szeretet átjár.
Aludj. Vigyázlak. Zár a bécsi vásár.
________________________________
*A verset több, mint ezer pályamunka közül - mint a díjkiosztón elmondták: egymástól függetlenül is egyöntetű, egységes döntéssel - választotta ki a zsüri: Ugron Zsolna író, a zsüri elnöke, Juhász Anna irodalmár, Burger Andrea, a pályázatot kiíró Blans.hu főszerkesztője és Sztankó Mónika, a fődíjat biztosító FreyWille képviselője.