Ott voltam, hol megszülettél,
tavasz vadvirága lettél,
kitárt karú nyárfák ága
bizsergett míg jöttöd várta.
Velük küzdött fény és árnyék,
hogy mint part s víz különváljék,
de csak járnak körbe-körbe:
összenőttek mindörökre.
Most már benned engem látlak,
nézem táncra váró lábad
s mosoly bimbózik a számon:
kinyílt már a vadvirágom!