DETERMINÁLT
Delacasse Bencze Erzsébet- Tótágas- Üveg-fém kompozíció
Mostanság váltott a személyiség,
vonulunk szépen kussba-csöndbe,
jobb a véleményt véka alá rejteni,
a dolgok úgyis hátrafelé mennek...
Megváltozik a hozzáállás,
fordíthatatlan szavakká sűrűsödik a világ.
Hálója feszes, csak a papír türelmes.
Mindenre van magyarázat:
determináltak vagyunk,
mint a számítógép alaplapja
– gének által meghatározott minőség –,
rápakolva a neveltetés szoftverjeivel.
Micsoda hülyeség az, hogy szabad akarat!
Agykutatók szerint az agykéreg
nem teremti a gondolatot,
hanem leolvassa "valahonnan".
Így a szabad akarat, a lelkiismeret
rajtunk kívül levő "valami",
akár az intelligens terminálok rendszerének
egymást gerjesztő erőforrásai...
Létezik-e objektív valóság?
Én találom ki vagy más?
Divattá vált, hogy keressük magunkat.
Világméretű a kallódás.
A psziché választ adhat, de csupán azoknak,
kik megtanulták a gének dekódolását,
és mérni a minőségi időt, mit egymásra szánunk.
Különben ki mondaná meg, hogy kell
az embert rendeltetésszerűen használni?
Létformád egy fizikai masszába zsugorodik
ebben a lazán összefércelt jelenben.
Rajtad áll, mit öntesz majd a mennyben
bíborszín serlegedbe, ha batyudat leteszed,
és milyen hosszú csóvát húzol magad után,
akár lármásan vagy csendben távozol...
A magasabb rendű nélkül a remény realitása elveszik.
___________________________________
2013. december 04.
- D. Bencze Erzsébet alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges