Fáradt porhó tekergőző spirálokban lefelé
a gyártető-pala szürke égből
utolsó parázs leheletet krákogó kéményeken
ott ült fél seggel a petpalack pulóveres csend
zúzmarát cipeltek a félrehúzó Zaekks kocsik
túlméretezett paplan felhők
a kondenzcsík hiánytól remegő ég alatt
Forralt bor illatú belvárosok és
rettegés szagú erdők doromboltak
a fagy tenyerében csak ennyi a táj.
Ahogy a délután nem állt tovább
az est a kopasz fák alatt toporgott
tönkrement fény törölte az arcát
kívülről a sápadt arcú ablakokba
semmit a kéznek mindent a jégnek
ezt játszották a téglafalakkal körülírt udvarok
dérrel kovácsolt gyomok között
még hanyatt néhány rovartetem
lapos maradt a szél olyan szemgolyóba vágó
halálra ázott tépett és sárgult summertime plakát a szombat.
________
2018-12-01