Simonyi Emő: Cunami (olaj)
Semmiféle műszer, s érzés nem jelezte;
lappangott, orvul jött,
lázongott a teste,
kitüremkedett belőle
egy hullámszörnyeteg,
sárkánygyíkfejével
döfködte az eget,
összelapította
fölöttünk a házat,
a tetőkből fuldokló
papírhajók váltak,
haragjában mindent
darabokra tört,
tárgyat és élőlényt
– engem is – megölt,
s mosolygós szmájlimat
– a sárga poháralátétet, mely
már látványával megvigasztalt –
végleg elvitte az ár, úgy, mint azt a labdát,
amit Japán partjaitól Alaszkáig sodort az óceán…