Hajnalban Ádám arra ébredt, hogy dörög az ég, és a villámok céltalanul kedvük szerint
csapkodnak. Ádámot ez egyáltalán nem érdekelte. Hanem valami más fontosabbat akart,
azt viszont nagyon. Szerette volna, hogy Eszter megengedje neki, hogy legalább
egyetlenegyszer hozzábújhasson a takarója alá.
Még rengeteg ideje volt, hiszen nyolcra megy Károly bácsihoz.
Egyébként szerette a bácsit és hálás volt, hogy bevitte őt a cégébe, hogy megtanulja a
kereskedelem alapjait. Fiatal felesége, Eszter csak a háztartást irányította, időnként járt el a
kávéházba a barátnőivel trécselni.
Ádámot jelenleg az a gondolat foglalkoztatta, milyen indokkal kérjen Károly bácsitól
kölcsön ötszáz koronát. Lehet, hogy csak később fogja megadni, de lehet az is, hogy még
ma átviszi a pénzt.
Még mindig az ágyban maradt, s Eszterről ábrándozott. Eszter tudta, hogy Ádám
szerelmes belé, de eszébe sem jutott, hogy megcsalja Károlyt, dacára, hogy az urának már
csak nagy-nagy ritkán jutott eszébe, hogy felesége is van. Házasságuk elején boldogan és
gyakran turbékoltak; volt nap, hogy többször is.
De teltek-múltak a hónapok, s már a házasságuk második évének vége felé Károly
számára nyilvánvaló vált, hogy Eszter meddő. Nagyon elkeseredett, mert amikor elvette a
fiatal lányt, remélte, hogy hamarost fiú utódot szül neki, aki majd idővel átveszi tőle a
firmát.
Eszter sokat sírt, szomorú volt. és sajnálta, hogy a férjének csalódást okoz.
Egy nap, Károly úgy döntött, hogy elviszi őt a leghíresebb nőgyógyászhoz. A tudós
doktor alaposan megvizsgálta az asszonyt, majd mindkettőjüket megnyugtatta, hogy a
tudomány legújabb állása szerint valószínűleg segíteni tudnak a problémán, s Eszter
jogosan reménykedhet, hogy szülni fog. A professzor javasolta, hogy az asszony keresse
fel az egyik híres, női gyógyfürdőt. Persze Károlynak időnként meg kell látogatnia.
Eszter hamarost Parádfürdőre utazott. Ott a személyzet kitűnő és finom a kiszolgálás. A
reggel mindig alapos izomlazító gyakorlatokkal indult, majd súlyfürdő, azután persze
iszappakolás következett. Ebéd után rövid gimnasztikai gyakorlatokat végeztek. Estére a
diéta miatt a páciensek csak egy almát kaptak, s görögszéna teát. Négy hét után Eszter úgy
gondolta, Harkányba folytatja a kúrát. Károly időnként meglátogatta, abban a reményben,
hogy a vágya végre valóság lesz. Eszter azonban már alig hitt az orvosoknak. S pláne nem
hitt a fürdő körül feltűnő kéretlen tanácsadókban; füvesasszonyokban, vajákosokban s hasonlókban; mindegyik arra esküdött, hogy az ő gyógyítási módja a legjobb. Azonban mégis megismert egy idősebb bábát, özvegy Bögyös Emőkét, akit meghallgatott. Bögyösné azt javasolta, hogy a legjobb, ha Hévízre megy. Az ottani fürdő kiváló a hölgyeknek. Ő maga is
leköltözik Keszthelyre, ahol a vejének van egy gyógytornaterme, ahol meddő asszonyokat
is kezel. Bögyösné – mivel megkedvelte Esztert – egy családi titkot is elárult neki.
Nagymamája tudta, és neki is elmesélte, hogy a gyerekre vágyó nőnek, karácsonykor bele
kell köpni a kútba, természetesen keresztet kell vetni, s gyakran templomba járnia, és az
oltárnál gyertyát kell gyújtania. A legfontosabb, hogy a párnája alá tett Szent Antal képével aludjon. Másik titok: ha a nő ölébe vett nyúl simogatás közben ottmarad az
ölében, akkor jön a gyermekáldás. A felsoroltak teljesítése esetén Eszter is biztosra veheti,
hogy teherbe esik.
– Nézze, kedves Eszter, már maga az is bizonyíték, hogy a nagymama, és a mama is
meddő volt; de most látja, ahogy én itt vagyok, s éppen beszélgetek magával –, tette hozzá
Bögyösné.
Esztert azonban a bamba nyúl becsapta, s erről levélben Károlynak is beszámolt.
Amikor Károly megkapta Eszter levelét, nagyot káromkodott. Azt gondolta, a feleségének
agyára ment már a gyógymódok örökös keresése. Rögvest megírta, hogy azonnal jöjjön
haza. Már eddig is értelmetlenül sok pénzt dobott ki. Majd kap tőle havi hatvan korona
költőpénzt, az elég legyen neki a kávéházban a hölgyek termében szórakozásra.
Ádám hirtelen arra riadt fel az ábrándozásából, hogy már hét óra. Tudta, hogy Károly
bácsi nyolcra már az irodájában lesz, ezért gyorsan felöltözött. Kiment, s beszállt az első
várakozó konflisba, s az hamarost kattogott vele a macskaköves Váci út felé. Mikor
odaértek, megkérte a kocsist, hogy várjon rá, s bement az irodába. Átölelte a bácsit,
elmondta amit szeretne. Károly bácsi meghallgatta az unokaöccsét, miközben leszámolta
az ötszáz koronát, s az arca felderült, somolygott a bajsza alatt, és azt mondta, hogy ő is
volt egyszer fiatal és még cinkosan rá is hunyorított.
Alig tíz percet várt a konflis, megjött Ádám. Jókedvvel beszállt a kocsiba, s azt mondta,
vigye el a Deák térre. Miközben az erős paci kissé öregesen kocogott, Ádám örült, de
aggódott is, hogy nemsokára látja Esztert.
Hamarost megjött a földalatti. Ádám egyre izgatottabb lett; tudta, hogy Eszternek
erkölcstelen ajánlatot tesz, azt is tudta ezért ő örökre becstelen lesz a szemében.
Miután kiszállt Bajza utcánál, elsétált Károly bácsiék házához; kalapált a szíve, mikor
becsöngetett. Eszter meglepődött. Ádám zavartan dadogta, hogy csak el akar köszönni,
holnap már Hamburgba utazik sok évre. A hangja megremegett, bepárásodott a szeme a
szégyentől; végre kibökte, hogy ő szeretné most őt igazán szeretni, és ajándékba ötszáz
koronát tett az asztalra. Eszter hirtelen elsápadt, szemei dühösen szikráztak, mintha
megütötték volna. A következő pillanatban azonban valami alig látható mosoly suhant át
az arcán, s engedett a férfinak. Megsimogatta és átölelte, s magához húzta a pamlagra. A
pénz az asztalon maradt...
Miután Ádám déltájt elment, Eszter bement a fürdőszobába. Élvezte, ahogy zubogott rá a
meleg víz. Éppen készen volt, s fel is öltözött, mikor hallotta, a kulcszörgést az ajtóban.
Károly váratlanul jött meg, s ahogy belépett észre vette a pénzt az asztalon.
– Látod fiam, Ádám rendes gyerek, hamar visszaadta az adósságát. Eszter hevesen
bólogatott...
Másnap, kora reggel Ádámmal kigördült a vonat a pályaudvarról, még visszanézett a kupé
ablakából, mintha várt volna valakit.
Már hosszú hónapok óta dolgozott Hamburgban; kedvelték a gyárban, de nem csak azért,
mert a nagybátyja a főnök gyerekkori barátja.
Egy reggel táviratot kapott, amelyben Károly bácsi tudatta, hogy fia született. Mindketten,
az újszülött és az édesanya is egészségesek.
Ádám rögvest válaszolt, s szeretettel gratulált.
Alig két hétre rá, egy pecsétes boríték érkezett, feladó nélkül. Egy arany cigaretta tárca
volt benne, mellette egy kis kártyára ez az egy szó volt felírva: KÖSZÖNÖM.