Búskomor
/Bonyár Juditnak ajánlva/
Csak az ősz, csak a szél ölel engem.
Csak a most, ami ringat a csendben.
Csupa szín, ahogy eljön az alkony,
Csoda fény-tüze mossa az arcom.
Ki fog át, ki vigyázza a lelkem?
Keresem, kutatom hova tettem
Katonás hitemet, meg a rendet,
Kusza lét szövi át ma a percet.
Ami volt, ami lesz: csupa kétely.
Ami rág idebent: csupa métely.
Akarom, hogy a bú tova tűnjön,
Akarom, hogy a kín tüze hűljön.
Csak az ősz, csak a szél ölel engem.
Csenevész ma a lét hite bennem.
Csupa tűz ez a sors, meg az élet,
Csacsogó szava hív, de ma félek.
Kicsi láng tüze szítja a szívem,
Kaparó ez a bú: futok innen!
Kikelet csodaszép kapujában:
Kivirágzik a szív is a sárban.
- P. S. Marianna alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges