Mezuza
A csönd szelíden körülvesz, mint a távoli tenger halk moraja, éppen csak érinti a sziklákat.
A hangod még úgy cseng fülemben, ahogy a gyermekek ujjai érintik a súlyos barna tölgyajtón a mezuzát. A füvön árnyat vet a behatoló menórafény halk ígérete. A mangó édes levében fürdenek a méhek, zenéjük beterít akár a fájdalom. A darabokra tört pohár szétgurul, mint a hamis ígéret. Téged még ölel az álom varázsa. Otthon mindent beborít a hó áldott tisztasága.
Menekülök az elérhetetlen holnaptól.