Őszi migrén
Kettőnk egyese
a kettes számrendszerben
hibás kód csupán.
Emlék, mi nem volt.
Napjaim mozaikján
színes fénytörés.
Jaj, siess tovább,
más nem is voltál sosem,
(sosem búcsúznál)
képzelt kéznyom ablakon:
hallgat. Nem érinti meg.
Tág pupillámon
kontúrod fogócskázik:
nem kaphatlak el.
Szemeim pókhálóin
- nem voltál - megszöksz megint.
Perc perceg, pereg:
halántékon parittya.
Miért dobolsz tovább,
minek szökkensz ide, hol
nem vagy, sosem, de bennem?
Könnyed lépteid
őszben zizzenő avar
húnyt szemhéjamon.
Időtlen idők
óta időtlenségre
sem jut időnkből.
- Kovács-Cohner Róbert alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges