"ez csak a kimaradt szívdobbanás
különös csendje, csak beletörődés,
fenségessé dermedt nyugtalanság."
(Dsida Jenő)
Árad a színek kavalkádja
ha elhozza őt a fény
átölel és eltölt egy gyönyörű
békés érzés
maradni szeretnék benne
e különös időtlenségben
földi mértékben nem mérhető semmi
ismerős fénylény közelít
SZERETET-FÉNY
Ez valami kegyelmi állapot
hálás vagyok
könnyű és boldog
az anyagvilágra eszmélek újra
árad a könny az arcomon
árad a szívemben az érzés
körbefon hófehér ragyogás
amely csak kiválasztottakhoz
érkezhet ilyen éteri-szépen
Talán képes vagyok átsugározni
a távoli dimenzióba fényemet én is
mert szeretem holtában is
és ő viszontszeret
bár nem tudom hol van
nem találom
és folyton kérdezem
hol vannak az angyalok
(Örök című versem átirata: http://www.artpresszo.hu/content/%C3%B6r%C3%B6k)