válladra teríted az éjt
mint meleg kabátot
szemed zöldjéből erdő susog
csillagokkal kivarrt félhomályban
hozzám lopózol akár éhes vadállatok
nyakam köré igazgatom
az éjjelt mint puha sálat
szemem kékjében tenger locsog
elhajózom sötét vizedre
olajágat és tüzet hozok
nyomodban kérdőjelek tekergőznek
gyönyörű mérges kígyók
hófehér arcodra szénrajzot karcol a hold
feledsz míg csókolsz
(tulipiros égővörös lángok)
a szenvedély minden gondolatot kiolt
nyomomban felkiáltójelek dobbannak
makrancos pejlovak
felhők mögül egy pillanatmadár rikolt
míg csókollak feledlek
(ibolyakék püspöklila lángok)
a szenvedély minden más fényt kiolt
hogy múlttá váljon feltündöklő vágyunk
mikor jelen testébe harap újszülött jelen
a jövő álom – elérhetetlen
kezem elcsendesült szívedre teszem