soha nem adhatok annyit, amennyit szeretnék,
mindig több a vágy bennem, mint a meglét,
Csak a nyár tudja őrizni a titkot:
a moccanatlan fákon ülő dalt,
és akkor a sötétség...
ha volna még időm
a feledés ráncaiba sminkelném
minden búmat
Versem saját készítésű videón:
Ha a hajnal lenne a házad,
én bíbor lennék a felhők felett,
rózsát fodroznék Holdad udvarába
vitorlát bontana a képzeletem.
- agónia -
Előszó:
Ne nézd, ha hamisan írok,
ne mondd, hogy ez nem igaz!
Csak egy számít, hogy másnak
így nyújthatok kevéske vigaszt..
látod lázban égek..
rám tetoválta az élet
a múlta(ma)t
ma letérdepelt a szó bennem
gondolataim zsámolyán feledve magát
ahogy templomban az áhítat
simul padok sorára
Csak egy résnyire hagyd nyitva az ajtót!
Még engedd be halkuló szavam!