Szeptember osont be ködbevont bokákkal
a lombok alaktalan árnya alatt,
s a hervadt avaralmon, kopott kabáttal,
fáradt utazó, a Nyár fekszik hanyatt.
Gyűrt zsákja odébb hever, csak lomok benne,
- tegnap még szerelem s vágyak ura volt -
de aztán a fény elgurult valamerre,
miközben augusztus becsomagolt.
Harmadik rész
Egy évvel később...
Ulf Swoersson idegesen járkált fel, s alá Nyjskgard "fekete" tróntermében. A király arca gondterhelt volt. Amikor egy esztendeje legyőzte Roonsdalent, a hatalom átvételekor minden olyan egyszerűnek tűnt. A királyság gazdag volt, földjei termékenyek, mesterei messze földön híresek. Hadserege büszkén hordta a Háromsárkányos zászlót, határain belül biztonságban élt a nép.
Második rész
Úgy siklott ki a fekete hajó a szárazföld belsejébe hosszan benyomuló fjordból, hogy az őrség észre sem vette. Roonsdalen király tapasztalt katonáit a hatalomátvétellel együtt leváltották, s még ha hűséget is fogadtak az új királynak, a bizalmi pozíciókat Swoersson saját emberei vették át. Ebben a zavaros helyzetben elég volt néhány falat az odafent zajló lakomából, pár kancsó bor a pincéből, és a katonák az orrukat sem dugták ki az ítéletidőben.
Első rész
Maersten északi része fölött hirtelen kiszakadt az ég burka.
Valamivel dél után, nyugat felől vastag felhőréteget űzött a vihar a földnyelv fölé, és a tenger fölött száguldó szél könyörtelenül csapott le a vidékre. Fertály óra leforgása alatt besötétedett az ég, a kavargó felhőtömeg elhomályosította a napot. Iszonyú robaj közepette vakító villám cikázott át a kavargó, fekete masszán, s mintha kettészakadt volna a felhőpaplan, megnyíltak az ég csatornái.
Ha kéjesen csapongnak édes álmok,
velük repülne lelkem is feléd,
s hiába éj folyója, rád találok,
sóhajod vezet, és szíved a rév.
Bejezezés
Végtelen csend telepedett ránk. Mozdulni sem volt kedvem, a furcsa találkozás okozta örömet egyszerűen kiszívta belőlem a homály szivacsa. Csak álltunk némán, egyik kezemmel átöleltem Edet, aki a vállamba fúrta a fejét. Éreztem ahogy sír. Másik kezemmel még mindig a gömböt világítottam meg, hátha történik valami, hiszen Raza Kai olyan gyorsan hagyott itt bennünket. Nem lehet így vége, sóhajtottam fájdalmasan, és ahogy remegett a kezemben a lámpa, úgy éreztem, mintha a sűrű némaság a vékony sugarat is megfojtaná. Egy kattintás, és a fény kialudt.
Harmadik rész
Razalkhaima
Három lépés választott el Razalkhaimától. Három könnyű lépés. Pontosan mértem fel pozíciómat, ahogyan azt az edzések hosszú gyakorlatai alatt megtanultam, Bár most nem bot volt a kezemben, de a lámpa, és annak hosszú csöve éppen oly hatékony fegyver, ha harcra kerül a sor! De egyelőre nem mozdult egyikőnk sem.
A kulcs
Első rész
Aguas Calientes pontosan olyan volt, mint amilyennek az útikönyvek leírták. A Machu Picchu előszobájaként is emlegetett falu nyüzsgött a világ minden pontjáról idelátogató turistáktól. Egy nagy, színes árapály volt az egész. Ahol jönnek, mennek az emberek, s miközben Aguas Calientes mindent megtesz azért, hogy kiszolgálja az embertömeg igényeit, a „Öreg Csúcs” szelleme észrevétlenül elsuhan mellettük.
befejező rész
A Borchgrevink-bázis még ált. A vihar nagyrészt betemette ugyan, de az egyébként is a felszín alá süllyesztett raktárak biztonságban voltak. Nem úgy, mint én. Ha innen kiszállok, a szél biztosan felborít, elsodor, és ki tudja, hol találnak rám.