Vendégek alkotásai
Láczai Mihály: November szegletén*
November szegletén. Elmondja: Varga Éva
Nem láthatom ősz ráncodat, mely
búgó imádsággal sejlik gyermeked
szakadt ábrándjában. Találkozunk,
találkozunk az örök Igazságban.
Hargitay Kuli Tamás: Operabordó
teafiltert lógatsz és akkurátusan megkensz egy kenyeret
nehogy lecsöppenjen a málnalekvár a laminált padlóra
attól ideges leszel
aztán a napi rutin zuhany cigi kávé és morgás
aztán száguldasz mint egy operabordó gyorsvonat
Radnai István: Köd felhő hóesés
s melyik felhő ejti el kövér pelyheit
valamelyik karácsonyra szánkót hozott az angyal
telefonon kértem mert modern gyermek voltam
kíváncsi függöny takarta a szárnyas ajtót
a fények közt árnyékok futkároztak s megláttam
úgy bizony nekem ne mondja senki
hogy nincsenek angyalok a szobában
Karinthy Frigyes: Mindszenti litánia
Mindszenti litánia
Néhai K. E. festőnő halálának évfordulójára
Elza fiam, te is meghaltál, lehet már veled beszélni
Az élővel nem tudok én, viccelek és elfordulok
Nem nézek a szemébe órámat nézem sietek valahová
Mindig úgy érzem úgyis fölösleges és haszontalan
Petz György: Irónia
Szembe megy itt minden – a látás és vakság,
megértés, ami kell a túléléshez; bárgyúság,
ami nélkül nincs élet, naivitás, hogy legyen
mit faragni, amikor azt hiszem, tanultam,
de az undok Ibsennél nincsen jobb tanár:
élethazugság, amire végül is jutok, meg vallás:
csőd azért van, mert eléggé nem bambulok.
