Pieta
Tart még a karom fiam
sebeid lüktetnek szívemen,
ha kérdezné Isten, akarnám-e gyötörni,
kínban ölni lelkemet látni téged így:
azt felelném: akarom!
Holnap...
Holnap. Elsuhanó képek és pillanatok,
megmagyarázhatatlan árnyai mögül
egy apró, tétova mosollyal távolodó
arckifejezés... Igen, holnap újra ránk
tör az emlékezés, belénk hasít valami
közelkép - retinára digitalizált igenek
és nemek, a létezés peremére hajított
szubsztanciái a valamikor volt csodának.
Mérték
Elaprózni nincs már mit a mi korunkban.
(Erről a törvényről hallgatnak a bölcsek.)
Van, hogy a mérték minden mértéken túl van.
A poharat mindenkor színültig töltsed:
Sárkányölő Gereben esete Mano ELF-fel ( mese felnőtteknek )
Egyszer volt. Hol nem volt. Ahol az Üveghegyről az embereknek az üvegvisszaváltó jut az eszükbe, az Óperenciás tengerről nem is hallottak még, s ahol a kurtafarkú malac sem túr csupán a maga kedvére, elvégre bolond az, aki ingyen dolgozik.
Szóval itt, Félszárnyfalván élt, él a Gereben család.
Elvonlak
Kezed fogva virág nyílik,
fülembe mormogja csendes imáit a tömeg.
Lehunyt szemhéjam mögött fehér ló.
Könnyű vágta,
sólyom rebben,
szárnya fölött óarany est gömbölyödik,
egyre sebesebben
rohan
a szél.
Csalódások
1.
Néha elmondanám,
hogy nyelőcsövemben rekedt
az elmaradt beszélgetések
savas öntete és egyre csak marja
a holnapot, s hiába
az ígéretek színes szőttese,
csak a klór nehéz
éneke skálázza
légcsövemben a ritmust,
míg lelkem egén
varjak károgják az
ősi rigmust:
Ne fuvolázz,
áthat a gyász…