Visz tovább
A csöndbe zárva most a szó,
S a szív ma szólni képtelen,
Ölelni, bújni volna jó,
De szétszakít a végtelen…
Neked csak egy kereszt jutott,
S te hordod azt amíg lehet,
Ha lelked éppen elbukott,
Ne hajts a sorsnak itt fejet!
Ma sírva, zúgva fúj a szél,
S tüdőd szorítja vasmarok,
De míg eredben ég a vér,
Kiáltsd a szélbe: itt vagyok!
Ha néha félve mész tovább,
Hisz eltiport a nappalod,
Te tudd, az úton át hibád,
S hited, mi visz, ha vállalod!
- P. S. Marianna alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges