• копирайтинг
  • копирайтер
  • SEO копирайтинг, сео копирайтинг
  • рерайтинг
  • контент для сайта
  • наполнение сайта
  • написание статей, статьи на заказ
  • рекламная кампания
  • обслуживание сайтов
  • биржа статей
  • пресс-релизы
  • копирайт, копирайтеры
  • Váradi séták 12

    |
    Bige Szabolcs Csaba képe

    Valahányszor gyermekkorom városában, Nagyváradon járok, mindig felkeresek egy-egy bennem emléket idéző helyet – utcát, épületet, parkot. Ez a mostani látogatásom egy bensőséges találkozó okán történt. Az 1954-ben érettségizett véndiákok találkozójáról van szó. Azok, akik az egykori Premontrei Gimnázium utódintézményében, a Klasszikus Magyar Vegyes Líceum tízedik osztályának elvégzése után – 16 éves fejjel – leérettségizve, kiléptek az Életbe (így nagybetűvel), találkoztak egymással, és régi önmagukkal. Tudván tudtuk, hogy nem fenékig tejfel, de mérhetetlen bizakodással tekintettünk a jövő felé. Annak ellenére, hogy mi voltunk, az úgy nevezett „elfuserált korosztály”, mivelhogy túl fiatalon dobtak be a mélyvízbe. Most több mint félévszázad múltán, beismerhetnék a gúnyolódók, és kételkedők, hogy helytálltunk, és túléltük őket. Negyvenen végeztünk az osztályba. Negyvenen! Ne borzadjanak a mai pedagógusok, lehetett velünk dolgozni. Apró-cseprő diákcsínyektől eltekintve, nem volt szükséges különösképpen fegyelmezni minket. Tudással ajándékoztak meg tanáraink egytől-egyig. És emberséggel, magyarságtudattal. Ami akkoriban nem is volt olyan veszélytelen. Egyéniségük varázsa elbűvölt bennünket az énektanártól a magyartanárig. Szavaikat, megjegyzéseiket dédelgetve őrizzük. Emlékük legyen áldott!
    A találkozó maga a Nagyvárad-Olaszi „Lórántffy Zsuzsanna” Egyházi Központ termében zajlott. Ez a létesítmény a Körös-parti református templom (1787-ben szentelték fel) udvarán található, az Ezredévi Emlék-tér 40. szám alatt, előtte a park fáitól körülvéve áll Lórántffy Zsuzsanna szobra (Gergely István alkotása). Erről a lánglelkű asszonyról így írt Tompa Mihály:
    „Korát előzte, mint az égen
    A tündérhajnal a napot,
    Hogy akkor is ragyogjon, éljen,
    Mikor a nap lenyugodott.” .
    Korát annyira előzte, hogy még ma sem érhetünk nyomába. S ha feltekintek bronzba öntött arcára, mégis az a sor jut eszembe, melyet férjeura, I. Rákóczi György Erdély fejedelme írott neki az Úr 1633-ik esztendejében: „Ím vagy 12 narancsot és 7 citromot küldtem, adja Isten egészséggel elköltenetek, édesem. A narancshajat megtartsd.” Annyira emberi, annyi szeretet van ezekben, a hétköznapi szavakban, hogy könnyek szöknek tőle a szemembe. Lám, legnagyobbjaink is emberek!
    Még csak annyit, hogy míg a távoli múlt felemelő példáin méláztam, szemembe ötlik a házszám, s a tér neve a kapu mellett: Piaţa Libertăţii (Szabadság tér).
    Ez a tér mai neve. Kissé arrább egy másik ház falán pedig – Emléktér. Íme, a váradi lelemény. Ez, így senki érzékenységét nem sérti, s mégis jelzi az eredeti elnevezést. A parti sétányt is magába foglaló teret ugyanis a millenniumi ünnepségekre alakították 1896-ban, s innen az elnevezés is: Ezredévi Emlék-tér.

  • копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные статьи
  • слоган
  • нейминг
  • сео копирайтинг, SEO копирайтинг