Szülőföldet teremtek halhatatlanságodnak,
ahol júliusi záporok emelnek fémszobrokat
érted. Teremtek sebezhetetlenséget, nehogy
dühöm parittyái kárt tegyenek törékeny
arcvonásodban. Alkotok felismerhető évszakokat,
helyeket, amik kizárólag értünk léteznek.
Csak el ne illanj mint küszöb fölött a fénycsík,
ha az ajtón túl könnyelmű kéz leoltja a villanyt.
Csak el ne tűnj mint lávafolyamban
folyékonnyá váló táj, mert beköszönt a látszatidő,
s a helyek, amik általunk léteznek, nem élik túl.
*
Illusztráció
Kunhegyesi Ferenc olajfestménye