Habokban
|
2010.08.10., k, - 22:54 — Pálinkás Imre
Olajfák végtelen sora
küld utamra, s vérző alkonyat
simít körém lágy hullámokat,
hív a tenger hűs világa.
Ma éjszaka nem álmodlak,
hangod szól még a csobbanásban,
a tenger mély morajlásában,
de szemem lehunyom, nem látlak.
Visz tovább csillagok fénye,
ölelő a tenger, befogad,
csöppjeiben létünk ott marad,
vonz magához hideg mélye.
Aphrodité sír és sírt ás,
Poszeidón vár, senki más.