III. (autóstop Las Vegasba)
"Vezess, merre az út,
Ragyogó sötét felettünk,
aranyló fellegek,
gyerünk, stoppoljunk Las Vegasba,
a titkos kóddal nyerek"
Stoppoljunk
Las Vegas felé
féknyomokba mart tegnapok
mögöttünk
benzinkút
egy munkaruhás szőkével
a bolt mögött szívtok el
egy szál cigit
és megy tovább
a rock n' roll és
az anyósülésről tekered a rádiót
hátha megtalálod isten frekvenciáját
és elsuhanó idegenek
és szabadságok
és ösvények amik
a hegy túloldalára vezetnek
a japán kertbe ahol
egyedül lehetnék
és te látnád hogy milyen magányom
a virágok illatában
oda vezetnek
elsuhannak az élet célú
ösvények
éjjel a sztrádán
és az út szélén a zuhogó esőben
esőkabátban valaki két napja áll
és cigizik, ahogy már nem is emeli
fel a kezét, hogy megálljon egy autó
a búzamezőn pedig a szellőben
egymás mellett feküdni
a földön amíg
el nem áll az eső
aztán tovább menni
és zenét hallgatni
a zenét arról hogy mik is vagyunk
a zenét az éjszakáról
mikor a kocsi ablakain kopog az eső
és átkarolsz
az éjszakáról
mikor a hátsó ülésen alszunk
és néha egymásra nézünk
az éjszakáról
mikor minden megtörténhet
és csészealjak vonják fénybe
a fenyvest a távolban
és a robajra ébredünk
és már csak az alkonyfényt látjuk
és kabócák zümmögnek kint a néma köveken
az aszfalton
és mi elsuhanunk mellettük
és a kocsi ablakán
elmosódik igazi arcod
nem tudom már az enyém vagy a tiéd
ha odanézek
és a sör kiborult lábunk előtt
motel és billiárd
a semmi közepén
megszokássá lesz a változás
és otthonná az idegen
aztán szivar és kávé
és sztriptíz a bárban
ahol neonfények villódznak
a pult fölött
és a csapos barátunkká lesz
a részeg estében
Amerikában
és hazájáról beszél
és cigivel kínál és jól jön
mert az összes kartonunk
már reggel elfogyott
és anyjáról beszél aki meghalt
és apjáról aki verte
és gyerekeiről akik felnőttek
és sírni kezd
és sztriptíz és feldübörög a zene
egy szőke lány vetkőzik
/munkaruhás benzinkutas/
és másnap tűző fény csillan a szélvédőn
és tegnapi utasaitok hátul alszanak
üres üvegek és sörösdobozok között
és új utasokat vesztek fel
és két napig egy család vagytok
és osztoztok a nőkön
(a benzinkutas is beszállt)
és együtt isztok éjjel
a zuhogó eső elől
egy elhagyott faház törött verandájához
szaladva
a sztrádamenti domboldalon
kaktuszokba botolva és kacagva egymásra
koszosan a semmi közepén
aztán csomagolt zsemléket venni elő
és kártyázni
"kéne valami Texaco
tankolhasson a gép
mormonokat nyom a rádió
Isten adója messze még"
és egy játszótérre jutni
ahol évek óta nem járt senki
és a búzamező közepén áll
és a távolban egyszerű ház
az ajtóra egy régi anya árnyéka simul
és vádlón mutat felénk
kész az ebéd
és végül elbúcsúzni
kiszállok sziasztok
köszönöm azt az éjjelt
köszönöm a billiárdot
és azt hogy nekem adtad
a kopott üveggolyót
köszönöm az utat ami alattunk rohant
köszönöm a titkaidat
és becsapom az ajtót
nyáron
napsütésben
a gőzölgő remegő sztrádán
"féknyommarta tegnapok
ezernyi mérföld"
hisz látod majd visszafelé
egyszer végigsétálhatunk
a keréknyomokon
egyszer megtaláljuk
és majd végigsétálsz
a sztrádán
újra együtt
és megtaláljuk a húsz éves
sportcipőt
amit sok éve én hajítottam ki az ablakon
akkor majd ne sírj
hisz sokat nyertél
kaptál egy életet
és én is kaptam egyet
te délre mentél a városba
engem kiraktál és én
valahol ott a hegyek túloldalán
sétálok majd sok év múlva
egy ösvényen
egy kis faház felé
"Vezess, merre az út,
Ragyogó ígéret felettünk,
aranyló fellegek,
gyerünk, stoppoljunk Las Vegasba,"
mutasd az utat,
mutasd, hogy lássalak
____________
Vedres Csaba Ephata - Tortured and Formatted című albuma alapján készült kötetből
- 2007 -
I. (meggyötörten és megformázva)
II. (micsoda csend)
III. (autóstop Las Vegasba)
IV. (feküdj a földre)
V. (sivatagi hajnal)
VI. (fekete virágok, fehér virágok)
VII. (metamorfózis)
VIII. (virrad)
IX. (évszakok)
X. (titok)
XI. (meghajlott jegenyék)
XII. (villódzó eső)
XIII. (otthon)