..............................................................
---- összetartozásunk hálója kifeszítetlen
rajta tátongó rések
ideköt múltunk, felállni is itt tanultunk
Anyáink
nem ezt szánták nekünk!
.......................................................................
.......................................................................
....................................réveteg emberek vesznek körül
ácsorognak, alájuk egyszemélyes járdaszigetet képzelek
a csellengők láttán bizonytalan leszek, táskám cipzárját
befelé fordítom... kétszeres féltéssel szorítom
....................................
........ Összeadhatnánk bátorságunkat!
nem használhatnánk többé "egyszemélyes alagutakat", mi hangszigetelt
és átlátszatlan kulimásszal van befestve
tán még nem késő kifeszíteni ... Azt-A-hálóT
nélüle
... FÉLEK!
tátongó űrbe zuhanhatunk.......................................