Rendszerint úgy indítasz egy jól megválasztott
mondattal, hogy ne alakulhasson ki
párbeszéd. Példátlanul tehetséges vagy
ebben, joggal lehetsz büszke rá.
Arra meg még inkább, hogy mindezt
belső monológként ásítás nélkül tudod
folytatni, de hát végül is logikus, ha
kizárólag a saját válaszaid érdekelnek.
Vajon beléd hasít-e valaha,
hogy a magadénak gondolt kérdések
mind elhangzottak már másoktól, és megalkották
ezzel szövegeid közmagánbeszédét?