Morpheusz köpenye alatt
Mája-fátyolban
Ebben az álomban fiam és lányom megint kisgyermekek, kicsik, ahogy mondom: öt- hatéves formák.
Ébredés...
simasága
dalolt ujjamon,
a reggeli ébredés
font csókot ajkadon,
távoli fény ült a lenge vászon takarta hajnalon,
vágyam szédült, míg a nyári csillogás
lágyan ringva álmodta arcodat,
csak néztelek, s éreztem
szomjodat...
A vágy szinte imádság
Vajon van-e Isten,
ha már nincsen agy?
És Te vagy,
ha a tejutakon
pisztrángok úsznak
újra felfelé,
s eléd rebben
egy szajha madár?
Carlo Manzoni: Signor Veneranda kópéságai (8)
Signor Veneranda séta közben egy ismerősével találkozik.
- „Áááá!” .- mondja az ismerőse. - „Hogy van?”
„Hogy?” – kérdez vissza signor Veneranda.
„Hogy hogy van?” – ismétli az ismerőse hangosabban.
„Hát honnan tudjam?” – mondja signor Veneranda, mint aki semmit sem ért. - „Hogyan is tudhatnám? Amíg ön meg nem mondja, hogy kiről beszélt, egyáltalán nem tudom megmondani, hogy hogy van. A szüleim jól vannak, köszönöm, a barátaim is mind, amennyire tudom, kivéve Tommasinót, aki kicsit meghűlt. Ismeri Tommasinót?"
„Nem, nem… Nem ismerem…” – dörmögi signor Veneranda ismerőse.
Carlo Manzoni: Signor Veneranda kópéságai (7)
Signor Veneranda beül egy étterembe.
„Óhajt étkezni Uraságod?” – kérdi a pincér signor Venerandától.
„Természetesen.” – feleli signor Veneranda. – „Mint mindenki, olykor..”
„Spaghetti mártással, rizottó, zöldségleves?” – kérdi a pincér, az étlapról olvasva mindezt.
„Hogyne!” – mondja signor Veneranda -. „Ám kihagyta a borjúsültet, a szalámit, sonkát, halat, a sült borjúlábat milánói módra, az aprópecsenyét, a vagdaltat, a roston sült marhahúst és még jó néhányat.”
”Igen” – dadogja a pincér –, „de én csak azt szeretném tudni, hogy jelenleg mit óhajt fogyasztani?”
most...
egy kicsit elpihenek
(nehéz illata van már a múltnak)
csendet hallgatok
meg fákat
és lovagló homokszemeket
Álvaro de Campos: Újra Lisszabonban (1926)
LISBON REVISITED (1926)
Semmi nem köt semmihez.
Ötven dolgot szeretnék egyszerre.
A hús utáni éhség csillapíthatatlan kínjával,
Nem tudom mi ez -
Határozott vágy a határozatlanért…
Nyugtalan álom, és élet egy nyugtalan álomban
Nyugtalanul alvóknak, félig álmodóknak.
